A tanulási zavarok pszichológiai problémáinak háttere
Ha gyerekként azt érzem, hogy az alapvető képességeim terén eltérek az átlagtól, akkor az nagyon erős érzelmi szálakat is megpendíthet. Meg kell élnem ugyanis, hogy nem tudok azon a szinten teljesíteni, mint mások, mint az „átlag”. Kilógok a sorból, a közösségből, esetleg nem felelek meg a szüleim elvárásának…stb. Sokaknak ezek a gondolatok beindítanak olyan érzéseket, mint a frusztráció, harag, szomorúság, szégyen. Ha nem tud megküzdeni a gyermek ezekkel, illetve nem kap támogatást, akkor ezek a tartós negatív érzelmek szorongáshoz, depresszióhoz, alacsony önértékeléshez, vagy akár szerhasználathoz is vezethetnek.
A teljesítménykudarc
Azt gondolom akkor tudunk a legjobban segíteni, ha megértjük, hogy hogyan alakulnak ki a fentebb említett pszichológiai problémák. Egy iskolás gyermek számára különösen fontos az az élmény, hogy tudok teljesíteni, mert ezáltal egyrészt érezhetik a kompetenciájukat, másrészt pedig a környezetük elismerését is megkapják. Ez történik akkor, amikor a szülő, vagy a pedagógus megdicséri a gyermeket, hogy „milyen jól tudsz már olvasni”, „Nahát már 100-ig el tudsz számolni”…stb.
Egy tanulási zavarral küzdő gyermek ezzel szemben azt éli meg, hogy többszöri próbálkozásra sem tud olyan gyorsan fejlődni, mint társai, a felnőtteknek pedig többet kell foglalkozniuk vele, miközben erőfeszítéseikért kevesebb dicséretet kapnak. Ez az állandóan megélt kudarcélmény az, ami megrengeti az önbizalmukat, kihat az érzelmi világukra és megtanulják azt, hogy „kár küzdeni, mert én bármit teszek akkor sem leszek okos.”
Különösen felerősíti ezt a hatást az is, ha a környezete, szülei, rokonai, pedagógusai, vagy kortársai elkezdik címkézni a gyereket, hogy ő „rossz”, „buta”, „lassú”, „gyenge képességű”…stb. A végén pedig az összhatás, vagy a következtetés az, hogy a gyermek elhiszi magáról, hogy ő vesztes, egy csőd és szép lassan elmorzsolódik a pozitív énképe. Ilyenkor már gyakran azt is megkérdőjelezik a gyerekek, hogy ők egyáltalán szerethetők-e.
A társas kapcsolatok
A másik jelentős pszichológiai probléma, amit a tanulási zavar okozhat, a kortárs kapcsolatokban jelenik meg. Kutatási adatok szerint az ilyen gyerekek közel 75%-a küzd azzal, hogy barátokat szerezzen és barátságokat tartson fenn. Számos tanulmány mutatta meg, hogy a tanulási zavarral diagnosztizált gyerekeket a társaik kevésbé fogadják el, sőt olykor el is utasítják a velük való kapcsolatot. Ez pedig ersítheti az alacsony önértékelést, a gyermek magányosság válhat, aminek következtében szorongásos és depressziós tüneteket mutathat.
Mit lehet tenni?
Az jobb oldali képen összeszedtük azokat a jeleket és veszélyeket, amelyek pszichológiai nehézségekre utalhatnak. Akár szülőként, akár pedagógusként érdemes ezekre a jelekre odafigyelnie és ha szükséges, szakemberrel konzultálnia a problémát illetően. A hatékony beavatkozás feltétele a problémák minél korábbi azonosítása.
